A L’Harmattan-nál hisszük, hogy a kortárs irodalom segítségével lebonthatók a határok a kultúrák, közösségek, egyének között. Úgy gondoljuk, az olvasás élménye bárki számára elérhető, és van egy rendkívül értékes hozadéka: olyan közösséget hoz létre, amely felette állhat a különféle nemzeteknek, vidékeknek és kultúráknak. Az olvasók közösségét – akik értékként tekintenek a könyvre.
Az értékteremtés központi gondolat a kiadó politikájában, legyen szó a humán- és társadalomtudományi L’Harmattan-könyvekről, vagy a szépirodalom profiljába tartozó művekről. Ha nagy túlzással azt mondhatjuk, hogy a világháborúk után a kortárs irodalom egyik vonala a traumák feldolgozása volt, most talán gondolhatunk arra is, hogy egymás elfogadtatása, a határok lebontása a jelenkori szépirodalom egyik legszebb aktuális lehetősége.
Az egyetlen hely
FORDÍTOTTA: GYŐRI HANNA
Két utazó a 19. század első felének Afrikájában: Alexander Gordon Laing az angol korona, a francia René Caillié önmaga szolgálatában indul neki a sivatagnak. Mindketten olyasmit keresnek, amit biztosan nem találnak meg, se Timbuktuban, se máshol.Grandiózus, egyszerre költői és esszéisztikus, megfoghatatlan és tűpontos mondatokban elbeszélt történetük fordulatos és egyedi, de egy idő után a két figura összemosódik. Ahogy elmosódnak az arcok és a tájak, a nevek és fájdalmak.Mindketten írnak, próbálják megfogalmazni, megmenteni vagy megteremteni az ismeretlent, az idegent – de elfelejtik az embereket, nem értik a szavakat. Afrikának nincsen arca. „Mert mindig túl kevés őriztetik meg az emlékezetükből: és amivel pótolni próbáljuk a hiányt, mindig árulás.”
„egy sivatag, ahol az idő a térrel együtt tágul”
